[írta:Zuzu]

Először is köszönöm Anett felkérését, hogy írjak magamról egy pár sort. Leszögezem, nem vagyok az a tipikus regényíró fajta, de azért egy pár mondatot kipréselek magamból. :-)
Hol is kezdjem: talán az elején. A zenével igen szoros kapcsolatom van már gyerekkorom óta. Szüleim még egészen kis koromban beírattak az – akkor még – állami zeneiskolába. Ha jól emlékszem 9 éves voltam. Kicsit vicces most visszagondolni azokra az időkre. Két párna a feneked alá, hogy elérd a billentyűzetet, kiterített kézzel sem érsz át egy oktávot..stb. :-)
Viszont az akkori 6 év, - néha kínlódását - a mai napig megköszönöm zenetanáromnak.
Utána a szokásos műsor, fiatalként mindenféle zenével próbálkozik az ember, bár ez a billentyű esetén azért elég behatárolt. Mondjuk kollégiumban – természetesen talpig bőrben, meg szögecsben – leülni egy zongora mellé és klasszikusokat vagy Richard Clyedermen-t vagy Gerschwin-t játszani érdekes móka volt. De természetesen jöttek a rock- metál bandák is. Név szerint az akkori Kirakat Rt. ,akikkel volt szerencsém kijutni Franciaországba is, a szegedi Everflow akikkel körbeturnéztuk Magyarország kisebb- nagyobb klubjait, a Fade-Out akikkel úgyszintén ment a klubozás, klipfelvétel, tv, rádió szereplések. Természetesen így nem teljes a lista, de most csak a hosszabb időt eltöltött bandákról írok.
És itt eljutottunk az Ideas-ig. Az igazság az ,amit sokan szerintem nem tudnak , hogy nekem az Ideas-al már volt egy próbálkozásom, még Laló előtt és a Feri után. Sajnos az akkori lehetőségeim, (megjegyzem szerintem kicsit lustaságom miatt is), nem jött össze a dolog. Viszont közben is folyamatosan követtem a banda útját és elég jó barátságba kerültünk egymással. Laló kilépése után felajánlottam, hogy az akkor már készülőben levő lemez szintis dolgaiban segítek. Ez annyira jól jött össze, hogy először Anita, majd a banda is, megkérdezték, hogy lenne-e kedvem „hivatalos” Ideas tagként is tevékenykedni. Így lettem –mondhatom büszkén – az Ideas billentyűse. :-)

Amint említettem közben is figyelemmel kísértem a zenekar sorsát. Így jött többek között össze az a bizonyos szegedi koncert utáni jó hangulat is. Mikor megtudtam, hogy jönnek szegedre, már elkezdtem kitalálni, mi lesz majd a meglepi nekik. Hát már a legelején összejött, mivel megbeszéltük, hogy kimegyek értük kocsival a város szélére, hogy ne keljen keresgélniük a klubot. Már itt elkerültük egymást… Én még kint voltam a város szélén, mire telefonon beszéltünk, Ők már a klubnál voltak. Mivel nem lakom messze a klubtól, onnan már gyalog is át tudtunk menni. Betoltuk a házi pizzát, persze közben bőszen öblögetve Csiki féle király házipálesszal. Koncert előtt 15 perccel már szóltam, hogy szerintem indulni kéne, mert hát csak lenne egy koncert is még esete. Lement a buli, ami szerintem teljesen jó volt, bár Szaki nélkül természetesen nem volt az igazi. Utána pakolás, kocsi lerak nálam, taxiba be és irány az egyik hangulatjavító objektum. Ott aztán meglepetés ért engem is: Anita ivott alkoholt!!!! :-) Természetesen mindenki edzést tartott, kéz megfog pálinka, alkar emel, legurít. Majd a sokadik után végtelenre állított blende (távolba révedő tekintet) és irány hozzám. Ott aztán még iszogattuk Csiki maradék páleszét. A szoba következőképpen nézett ki: Laló a szoba közepén a heverőn kiterülve, Tibcsy a számítógépen zenéket cserélget, Csiki a galéria meg a földszint között vándorol. Teljes káosz volt már. :-) Én az asszonnyal a szüleinél aludtam. Otthagytam a többieket hadd pihenjenek. Átvergődtem valahogy Újszegedre, de sajnos nem sikerült bejutnom a lakásba. Nem találtam bele a kulcslyukba… :-) Így hajnalban felcsengettem a családot, hogy engedjen be valaki…. :-)

Másnap úgy voltam vele, hadd pihenjen a társaság, majd ebéd után megyünk haza. Kb.2-3 körül értünk haza, a társaság még mindig romjaiban hevert. Tibcsy előtte még rókázott egyet (gondolom az ominózus telefonbeszélgetés is akkor zajlott :-) ), Anita meg még nem mert beülni a kocsiba… :-) úgyhogy foglalkozás elérte célját…

Persze ezek után is tartottuk a kapcsolatot, így jött az infó hogy Laló kiszállt, így elkezdtem csinálni a számokat. Volt ami már kész volt, volt amin még azért elég sokat melóztam. Néha a billentyűk felet, néha már a fáradtságtól rajtuk. :-) Volt olyan hogy reggel ébredtem fel, hogy iszonyúan nyomja a fejemet a billentyűzet. Ez annyira jól sikerült, hogy egy ilyen reggeli ébredés után, kávézás közben írtam meg az album utolsó számát.
És persze párhuzamosan elkezdtem készülni a koncertanyaggal is. A tatabányai koncert volt az első éles fellépésem velük. Természetesen előtte levő nap is hangosítottam a klubba ahol hétvégénként dolgozok és hát nem igazán voltam friss. Ennek ellenére iszonyat jó volt végre élőben játszani a bandával. Bár még sok éves színpadi gyakorlat után is azért az emberben van egy kis izgalom. Viszont jó volt élőben is találkozni olyan emberekkel, akik közel állnak a zenekarhoz.
Ezek után már a lemez felvételéről szólt a történet. Még itt-ott egy kis módosítás, variálgatás, de most már ott tartunk, hogy szinte csak a masterelés van hátra és kész a lemez. Én már most megragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik segítettek bennünket abban, hogy ez az anyag is elkészüljön.

Csőváz

zuzu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés